Kármen
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
A történet szerint a mai Magyarországon járunk egy vidéki kis faluban, ahol a csinos cigánylány, Kármen csavarja el Józsi fejét. Kármen, aki szabadnak született és úgy is hal meg.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Poniedziałek, 29 Kwietnia 2019 19:00
Kármen
A Dunaújvárosi Bartók Táncszínház Kármen című darabját Georges Bizet halhatatlan operája ihlette, ám a rendező-koreográfus Vári Bertalan nemcsak a műfajon változtatott, hanem sok minden máson is. Például a neveken, a helyszínen, de még az időn is.
„Hatalmas szemei voltak. Szépen íveltek,feketék. Tökéletes bőre olyan volt, mint a réz; az ajka kicsit erős, de szép vonalú, mely látni engedte fogait, amik oly fehérek voltak, mint a hámozott mandula. Szinte túl sok haja volt, fekete, ami kékben játszott, mint a holló szárnya. Meglepő, vad szépség volt, akit ki egyszer látott, soha nem felejtett el. De főként a tekintete...érzéki és vad tekintete... Kétszer szúrtam meg. A második után némán esett össze. Még mindig látom a nagy szemeit, ahogyan rám néztek. Ahogy elhomályosultak és lecsukódtak.”
A dohánygyári jelenet helyett kapunk cigicsempészeket, vajdát, a kocsmában pedig Nagy Trafó, a bulibáró a hangulatfelelős. A rendező régi vágya volt egy cigányzenével és tánccal teletűzdelt előadás színpadra állítása, a Carmen átirata pedig izgalmas kísérletezésre adott lehetőséget. Mint mondta, a történet csak kis szösszenetekben változik az eredetihez képest, és jó néhány dal vissza is köszön az eredeti operából. De alapvetően kávéházi, hangulatzene kíséri majd a tán-cosokat, az pedig külön öröm, hogy mindezt élőben prezentálja a színpadon a Karaván Família. A magával ragadó, látványos, pörgős, sok eszközt is használó cigánytánc és flamenco betanulásamég inkább megszínesíti a darabot.
Előadják: Dunaveczki Éva, Eller Gusztáv, Széchenyi Krisztián, Hahn Jusztina Sára, Jaklics Liliána, Hernicz Albert, Simon Gergő, Zolja Adél, Perger Balázs, Bánházy Eszter, Karádi Zsolt
Dramaturg: Galambos Attila
Zene: Karaván Família, Georges Bizet
Fúvós hangszerek: Babindák István
Hegedű: Pálházi Bence
Jelmez és díszlet: Bozóki Mara
Rendező-koreográfus: Vári Bertalan
A londoni utcák nyomorában élő koldusfiú és a paloták aranyfényében nevelkedő trónörökös egy napon egymás tükörképére ismer – és helyet cserélnek.
„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából, így kerül tehénpásztornak a vasút mellé, a harapós természetű bakter és a még harapósabb anyósa, a rettegett Büdös Banya mellé.
Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja meg a pusztító függőség hatásait, de nem szomorú önvallomást ír: nevetéssel oldja a fájdalmat, és velünk is megláttatja gyarlóságainkat.
Egy árva gyermekekből álló csapat, és egy rendkívüli felnőtt, egy rémes lelkű művész varázslatos története hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről…
New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva…
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat,…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.