1880-ban, a budapesti Nemzeti Színházban bemutattak egy vígjátékot, amely egyszerre váltott ki lelkesedést és felháborodást, vagyis: botrányos siker volt. A drámatörténet úgy tartja nyilván, hogy Csiky Gergely Proletárok című komédiájánál kezdődik a realista igényű magyar társadalmi dráma.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. március 3. csütörtök, 19:00
Csiky Gergely: Prolik (Ingyenélők)
tragikomédia
1880-ban, a budapesti Nemzeti Színházban bemutattak egy vígjátékot, amely egyszerre váltott ki lelkesedést és felháborodást, vagyis: botrányos siker volt. A drámatörténet úgy tartja nyilván, hogy Csiky Gergely Proletárok című komédiájánál kezdődik a realista igényű magyar társadalmi dráma.
A harmincnyolc éves, tekintélyes hivatalokat ellátó római katolikus pap, teológiai professzor és szentszéki ügyész legendásan művelt, rengeteg nyelvet beszélő férfi, aki már túl van több nagyszínpadi sikerén. A többször Ingyenélők címen játszott Proletárok mozgalmas cselekménnyel, mulatságos figurákkal, vígjátéki hatásokkal, de erősen fanyar ízekkel tart görbe tükröt a kornak, érdekes, fordulatos, mulatságos és nagyon modern mű –akár tizenhárom évvel a kiegyezés után, akár a huszonegyedik században találkozunk vele.
A Proletárokra válaszul az Egyház megfeddte Csikyt, hogy hagyjon föl minden irodalommal, térjen vissza egyházi teendőihez, erre ő végleg elbúcsúzott a papi pályától, kilépett az egyházból, áttért lutheránus vallásra, megnősült, és élete hátralévő idejében a magyar irodalmi élet egyik meghatározó alakjává vált. Mivel erős dohányos volt, és világéletében agyonterhelte magát munkával, fiatal kora óta beteg szíve negyvenkilenc éves korában végleg felmondta a szolgálatot. Csiky Gergely korát meghaladó művei közül a Proletárok az egyik legnépszerűbb és legtöbbször előadott színmű.
Rendező: Máté Gábor
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Füzér Anni
Dramaturg: Sirokay Bori
Zenei munkatárs: Nagy Zoltán
Súgó: Szecskó Andrea
ügyelő: Hódosi Ildikó
Rendezőasszisztens: Lázár Rita
Bemutató: 2010.11.05.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából, így kerül tehénpásztornak a vasút mellé, a harapós természetű bakter és a még harapósabb anyósa, a rettegett Büdös Banya mellé.
New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva és Melman, a kissé hipochonder zsiráf napjaikat rajongó látogatók és biztos vacsoraidő között töltik. Egy félresikerült kaland után a Central Parktól egyenesen Madagaszkár vad és kiszámíthatatlan dzsungelébe csöppennek.
Egy árva gyermekekből álló csapat, és egy rendkívüli felnőtt, egy rémes lelkű művész varázslatos története hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről…
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat,…
A szél felkorbácsolja a hullámokat a Szélkirálynő előtt, a horizonton pedig egy titokzatos sziget tűnik fel… De vajon barát vagy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
