Pintér Béla és Társulata nem először jár a Csiky Gergely Színházban, és most újbóli visszatérnek, mindjárt két előadással. A Szutyok számos díjat bezsebelt a tavalyi POSZT-on, a Kaisers TV Ungarn viszont sokak megdöbbenésére nem került az idei versenyprogramba.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. november 5. hétfő, 19:00
A társulat krédója szerint az alkotók célja, hogy a társadalom és saját személyük kritikus-ironikus megfigyelései alapján – a szó egészséges értelmében vett – nemzeti ihletettségű, kortárs színpadi műveket hozzanak létre. A valóság és az álom, az autentikus és a giccs elegyéből, valamint a magyar népi kultúra egyes elemeiből épül fel az a szürreális világ, mely összes darabjukat jellemzi. Sikereiknek köszönhetően a társulatot ma az egyik legjelentősebb és leginvenciózusabb színházi alkotóműhelyként tartják számon.
A Kaisers TV Ungarn
Baráznay Ignácz történetünk képzeletbeli főhőse. Ő a Szabadságharc mártírja, kit a nemzet csak a „Pákozdi Oroszlánként” emleget. Tisztázatlan halála után harminchárom évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával, melynek során bármi megtörténhet, visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál kap állást. Lassan kiderül számára, hogy az apja korántsem volt olyan eszményi, mint ahogy a nemzet emlékezetében élt, vagy ahogy ő azt képzelte.
„Pintér Béla saját társulatával kérlelhetetlenül csinálja vészesen kortárs, a rögvalót végletesen el- és megemelt módon arcunkba vágó, különleges színházát. A legújabb Pintér-opus torokszorítóan vicces, kérdve kifejtő tanulmány a hazaszeretetről. (…) A módszer megint ugyanaz. Letisztult, stilizált színházi tér, letisztult, stilizált jelmezek, neoprimitíven vulgárnépi történet neoprimitíven vulgárnépi karakterekkel és zenével, azután megrázó, a mával dialogizáló végkifejlet. (…) Halálosan ismerős, egyben halálosan ironikus az egész. De hányadán is állunk ezzel az iróniával? Színházi jelenünkben nagy valószínűséggel senki nem karikíroz olyan metsző pontossággal, mint Pintér. És mert az iróniának ez a pintéri formája éppenséggel abból fakad, hogy népét-nemzetét szereti, ámde nem csodálja, vagyis velünk magát is pellengérre állítja, miközben technikailag nem történik más, mint hogy egy az egyben hangzik el és jelenítődik meg az a sarkításig leegyszerűsített, ezáltal tipikussá cicomátlanított eszmeiség, amely mindennapjainkat alapvetően meghatározza.” (Markó Róbert – Revizor)
New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva és Melman, a kissé hipochonder zsiráf napjaikat rajongó látogatók és biztos vacsoraidő között töltik. Egy félresikerült kaland után a Central Parktól egyenesen Madagaszkár vad és kiszámíthatatlan dzsungelébe csöppennek.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat, hogy valahogy túléljenek. Mégis kapaszkodnak az életbe.
Egy árva gyermekekből álló csapat, és egy rendkívüli felnőtt, egy rémes lelkű művész varázslatos története hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről…
A gyönyörű királylány eladósorba kerül, jönnek is a kérők messze földről, hogy elnyerjék a kezét és vele együtt a fele…
A londoni utcák nyomorában élő koldusfiú és a paloták aranyfényében nevelkedő trónörökös egy napon egymás tükörképére ismer – és helyet…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
