Program


HIPPOLYT, A LAKÁJ
2

HIPPOLYT, A LAKÁJ

Eisemann Mihály – Zágon István – Nóti Károly : Hippolyt, a lakáj
zenés vígjáték

 több


Hippodrom! – alig van olyan ember az országban, aki ne tudná, hogy ez a szó mit jelent. Természetesen Hippolyt a lakájt.

De ez egész ország énekelhetné együtt a Köszönöm, hogy imádott slágert, a Jaj de jó a habos süteményt és ehetné a hagymát hagymával. mert ez mind a Hippolyt. Kabos Gyula egyszervolt pesti komikus túlélt minden halált és poénjait átörökítette a ma Schneider Mátyásaira, akik – bár egy kicsit sem emlékeztetnek rá – a színészet titkos DNS láncán mégis továbbéltetik a picit nazális szövegmondást, a kisember sértett önértékelési zavarait.

Az 1931-es filmklasszikust újból és újból kipróbálják a színpadon, és a vígjáték örökzölden virul a nézők és a játszó színészek örömére. A kivakarózott újgazdaggá vált kispolgár figurája mindig aktuális és soha nem megunható. A nézők testközelből ismerik őt.  A semmik vagyunk és minden leszünk konjunktúra lovagjait. Akiknek jachtjuk, kastélyuk, hidroplánjuk van, de szívük szerint egy kültelki kiskocsmában snóbliznának és köpködnék a mogyorót. Csakhogy az ő státuszukban ez már megengedhetetlen.

A Hyppolit a lakájban megengedők az alkotók Schneider úrral és a nézőkkel együtt drukkolnak neki, hogy másszon le az uborkafáról. Schneider úr iparkodik lefelé és szeretne nem lezuhanni.

A darab tartalmát tekintve igazán egyszerű: Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra jómódú emberré válik. A könnyű élet élvezetét azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni. Megjelenik hát Hippolyt. Az elegancia, a modor, a fentebb stíl, az úri lakáj, a manipuláció.

Összekeverednek a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges az még nevetségesebb lesz.

Ez a híres és népszerű komédia sem szól másról, mint arról, hogy mindennek ellenére mégiscsak szabadon élni a legjobb és a legkevésbé röhejes.

Az előadásban szerepet kaptak a Kaposvári Egyetem diákjai, akiket a Magyar Színház nézői már az Ármány és Szerelemből ismerhetnek.

A Soproni Petőfi Színház és a Pesti Magyar Színház koprodukciója

Szereplők:

Hippolyt                          Savanyu Gergely
Schneider Mátyás            Reviczky Gábor
Aranka, a felesége           Horváth Zsuzsa
Terka, a leányuk               Maizác Stefánia
Nagy András                     Mucsi Kristóf
Makáts, főtanácsos           Horányi László
Makáts Csaba                   Habodász István
Mimi, lokáltáncosnő     Török Sára / Simon Andrea
Julcsa                        Kádas Petra / Sziládi Hajna
Tóbiás                                 Papp Attila
             
Díszlettervező                     Mira János
Jelmeztervező                   Rátkai Erzsébet
Zenei vezető                     Oberfrank Péter
Korrepetitor                      Sárdy Barbara
Koreográfus                      Demcsák Ottó
Ügyelő                             Horváth Dávid
Rendezőasszisztens        Simon Andrea
Rendező                           Eperjes Károly