Az ember arcai
Műsor:
Téli elmélkedés az emberről: gyarlóságáról, magányáról, szeretet- és szabadságvágyáról – a kortárs tánc valamint F. Poulenc, David Lang és S. D. Sandström művein keresztül.
Műsor:
Téli elmélkedés az emberről: gyarlóságáról, magányáról, szeretet- és szabadságvágyáról – a kortárs tánc valamint F. Poulenc, David Lang és S. D. Sandström művein keresztül.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 16. csütörtök, 19:30
Közreműködik: Kodály Kórus Debrecen
Koreográfus: Vadas Tamara
Vezényel: Szabó Sipos Máté
Az est központi darabja Francis Poulenc két nagyszabású, emblematikus kóruskantátája az Unsoir de naige (Egy havas este) és a Figure Humaine (Az emberi arc), mely Paul Éluard II. világháború alatt született szürrealista költeményeire íródott. Megdöbbentő és egyben felemelő gondolatok életről-halálról, gyarlóságról, magányról, félelemről, szeretet- és szabadságvágyról. A saját magának kiszolgáltatott ember keservéről, reményéről, élni akarásáról és humanizmusáról, mely a művet záró híres „szabadságversből” is árad. Ezekhez társulnak Jeremiás próféta siralmának éghez fohászkodó szavai Thomas Tallis motettáinak csodálatos XVI. századi hangján és David Lang különösen megindító mai nyelvezetén keresztül. E két korszak zenei világa egyesül a nemrég elhunyt kiváló svéd zeneszerző Sven-David Sandström Hear my prayer O Lord (102. zsoltár) kezdetű motettájában, mely Henry Purcell művének megrázó erejű parafrázisa. Mindezek a gondolatok az esten nemcsak zenében, de ahhoz szervesen kapcsolódó kortárstánc-értelmezésben, Vadas Tamara koreográfiájában is megjelennek, két táncművész közreműködésével.
A szél felkorbácsolja a hullámokat a Szélkirálynő előtt, a horizonton pedig egy titokzatos sziget tűnik fel… De vajon barát vagy ellenség vár a parton? Ferrit-sziget mesés tájai mögött váratlan csapdák, furcsa teremtmények, furfangos ellenfelek és egy kegyetlen úrnő leselkedik, aki nem tűri a hívatlan vendégeket.
„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából, így kerül tehénpásztornak a vasút mellé, a harapós természetű bakter és a még harapósabb anyósa, a rettegett Büdös Banya mellé.
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat, hogy valahogy túléljenek. Mégis kapaszkodnak az életbe.
A gyönyörű királylány eladósorba kerül, jönnek is a kérők messze földről, hogy elnyerjék a kezét és vele együtt a fele…
Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja…
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!