Mit keres az 1930-as évek Moszkvájában az ördög? Miért veszti el a fejét (szó szerint) az ateista irodalmi folyóirat-szerkesztő? Hogyan kerül „Hontalan” elmegyógyintézeti cellájába a Mester? Mit gondol Poncius Pilátus és Ha-Nocri (Jézus)? Milyen alkut köt Margarita az ördöggel? A sztálini elnyomás elől a regényébe menekülő Bulgakov csodálatos víziója színpadi varázslatként születik újra a Nemzetiben.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 24. péntek, 15:00
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
két részben
„A regényben – és az előadásban is – Moszkva 30-as évekbeli mindennapjaiba csöppenünk, de hamarosan megjelenik a mágia, aztán egy elmegyógyintézetben találjuk magunkat, és a »valóság« Jézus Krisztus és Poncius Pilátus történetével keveredik. A moszkvai-bulgakovi világból a rendszer nyomasztó voltának a megmutatása a fontos. Az előadást megszabadítottuk a „kommunista” vonaltól. Ma a liberális kapitalizmus rendszerében olyan világban élünk, amelyben sok a félelem, a frusztráció. A nézők fel fogják ismerni a rendszert, és benne önmagukat. A főszereplőnk leginkább Woland, ez a maradéktalanul sötét jellem. Igaz, hogy fekete mágiát űz, és egy sor rettenetes dolgot művel Moszkvában, de Bulgakov történetében az a fontos számára, hogy a Mester végül befejezze a regényét, és újra egymásra találjanak Margaritával. Az ördög végül persze újra összekuszálja a szálakat…” (Aleksandar Popovski)
Szőllősy Klára fordítása alapján a szöveget gondozta: Verebes Ernő
ALKOTÓK, SZÍNÉSZEK
A Mester: Trill Zsolt
Margarita: Katona Kinga
Woland: Bordás Roland
Korovjov: Kovács S. József
Azazello: Rácz József
Behemót: Pallag Márton mv.
Hella, Eladónő, Nő: Barta Ágnes
Berlioz, Rimszkij: Kristán Attila
Ivan: Mészáros Martin
Stravinskij, Kajafás: Schnell Ádám
Jesua: Berettyán Sándor
Pilátus: Rátóti Zoltán
Sztyopa: Szarvas József
Varenuha, Rjuhin: Tóth László
Közreműködik:
Badics Luca, Barna Lili, Battai Lili Lujza e.h., Jambrovics Viktória, Virga Tímea, Mató János, Székhelyi Dániel, Vrabecz Botond
Díszlettervező: Sven Jonke
Díszlettervező asszisztens: Riederauer Dóra
Jelmeztervező: Jelena Proković
Színpadi adaptáció: Nejc Gazvoda
Zeneszerző, dramaturg: Verebes Ernő
Színpadi mozgás: Hoffmann Luca
Tolmács: Guczogi Anna
Ügyelők: Lencsés István, Ködmen Krisztián,
Súgó: Kabódi Szilvia
Rendezőasszisztens: Kolics Ágota, Vida Gábor
Rendező: Alekszandar Popovszki
Az előadás időtartama kb. 3 óra, egy szünettel.
A Gubó egy puha, kerek otthon, ahol a baba biztonságban érezheti magát. Itt kezdődik minden apró felfedezés: a halk hangok, a környezet játékos hívogatása, ahol minden rezdülésből a gubó védelméből kibontakozó új, önálló világ tárul fel.
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat, hogy valahogy túléljenek. Mégis kapaszkodnak az életbe.
Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja…
„Ha én egyszer kinyitom a számat…” – és Regős Bendegúz tényleg ki is nyitja. A nagyszájú kamasz kimarad az iskolából,…
New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
